Ültetési rend az esküvőn: így készítsétek el, veszekedés nélkül

Röviden: előbb a helyszín alaprajza és az asztalformák, aztán a főasztal, utána a szülők és nagyszülők asztala, majd a csoportok (családok, baráti társaságok, munkatársak) egyben, és csak a végén a kakukktojások. Papírcetlikkel vagy egy táblázattal is megy, a lényeg, hogy csoportokban gondolkodjatok, ne egyesével.

1. Az alaprajz és az asztalok

Kérjétek el a helyszíntől az alaprajzot és azt, hogy milyen asztalokkal dolgoznak. A két leggyakoribb forma:

• Kerek asztalok (8–10 fő): mindenki látja egymást, jól lehet csoportokat ültetni, de több asztal kell.
• Hosszú, „lakoma” asztalok: családiasabb, kevesebb a döntés (ki melyik asztalhoz), de fontos, ki kivel szemben ül.

Rajzoljátok le nagyban, vagy vágjatok ki papírkorongokat az asztaloknak, és kis cetliket a vendégeknek. Ez a régi módszer meglepően jól működik, mert egyszerre látjátok az egészet.

2. A főasztal

Három bevett megoldás van: csak ti ketten (egy kis „szerelmesasztal”), ti a tanúkkal és párjaikkal, vagy ti a szülőkkel. Ha a szülőkkel ültök, de bonyolult a családi helyzet, inkább a tanúkat válasszátok, és a szülők kapjanak egy-egy kiemelt asztalt közvetlenül mellettetek.

3. Szülők, nagyszülők, keresztszülők

Őket ültessétek a legközelebb, jó rálátással a főasztalra és a táncparkettre, de ne a hangfal mellé. A nagyszülőknél a mosdó és a kijárat közelsége is számít.

4. Csoportok egyben

A legtöbb vendég egy csoporthoz tartozik: egy család, az egyetemi baráti kör, a focicsapat, a munkahely. A csoportokat lehetőleg ne szakítsátok szét. Ha egy csoport nagyobb, mint egy asztal, a két asztal kerüljön egymás mellé.

5. A kényes esetek

• Elvált szülők: ne egymás mellé, ha ez feszültséget okozna. Mindkettő a saját családjával vagy párjával, hasonló távolságra a főasztaltól.
• Haragban lévő rokonok: ne egy asztalhoz, de ne is a terem két végébe, mert az is feltűnő. Két szomszédos asztal, háttal egymásnak.
• Egyedül érkezők: ne a „maradék” asztalhoz, hanem olyan társaságba, ahol van közös pont (hasonló kor, hasonló érdeklődés).
• Gyerekek: kisebbek a szüleikkel, a nagyobbak (8–14 év) kaphatnak saját asztalt, ha legalább hatan vannak.

6. Névkártya és ültetési tábla

A bejáratnál egy ültetési tábla mondja meg, ki melyik asztalhoz ül, az asztalon pedig névkártya, hogy hova. A névkártyára ugyanúgy írjátok a neveket, ahogy a meghívón szólítottátok őket: aki a meghívón „Mama” volt, az a kártyán is lehet „Mama”.

Az ültetéshez a végleges visszajelzések kellenek. Hogy ezek időben megérkezzenek, és benne legyen a menüválasztás és az ételallergia is: online visszajelzés az esküvőre.

Gyakori kérdések

Mikor kell elkészíteni az ültetési rendet?

Amikor megvannak a végleges visszajelzések, általában 2–3 héttel az esküvő előtt. A helyszín ilyenkor kéri a végleges létszámot is, és a névkártyák nyomtatásához is kell néhány nap.

Kell ültetési rend, vagy ülhet mindenki, ahol akar?

50 fő felett szinte mindig érdemes ültetni. Szabad ülésnél a csoportok szétszakadnak, az idősebbek és az egyedül érkezők gyakran a maradék helyekre kerülnek, és a felszolgálás is nehezebb, ha menüválasztás van.

Hova ültessük az elvált szülőket?

Ne egymás mellé, ha ez feszültséget okozna. Bevált megoldás, hogy mindkét szülő a saját családjával vagy párjával ül egy-egy kiemelt asztalnál, a főasztalhoz hasonló távolságra.